Japán felbocsátotta a Phobosról mintát hozó, 578 millió dolláros MMX küldetést
Japán hétfőn 578 millió dolláros, ötéves robotküldetést indított a Mars legnagyobb holdjára, a Phoboszra: mintát hozna vissza a Földre, ami a Naprendszer kialakulásáról adhat új adatokat. A Martian Moons eXploration (MMX) űrszonda keleti parti idő szerint hétfőn 15:41-kor (kedden 4:41-kor japán idő szerint) startolt a déli-japán Tanegasima űrközpontból. A 63 méteres H3, Japán zászlóshajó-rakétája most először négy szilárd hajtóanyagú gyorsítófokozattal, teljes gázzal járó főhajtóművekkel és meghosszabbított orrkúppal indult, hogy elbírja az eddigi legnehezebb bolygóközi japán rakományt.
A felső fokozat több mint 24 000 mérföld/óra sebességre gyorsította a szondát, eléggé ahhoz, hogy kilépjen a Föld gravitációjából a tíz hónapos marsútra. A közel 4,5 tonnás (mintegy 9900 fontos) űreszköz tömegének kétharmada hajtóanyag; a H3-ról a start után körülbelül 71 perccel vált le. Hiroshi Yamakawa, a JAXA elnöke sikeresnek nyilvánította a felbocsátást: „Most kezdődik az ötéves hosszú út.” Yasuhiro Kawakatsu projektvezető szerint az MMX kapcsolatba lépett a földi irányítással, kinyitotta napelemeit, és „nagyon stabil” állapotban van. Yoshihiro Seki tudományos miniszter a marsi holdakról világszerte első mintavisszahozatalt nevezte a célnak.
A program a Hajabusza és Hajabusza–2 aszteroidamintáira épül; a tudósok szerint a Phobosz maga is milliárd évekkel ezelőtt befogott aszteroida lehet, ezt az MMX ellenőrizné. A JAXA szerint a NASA és európai ügynökségek ezért csatlakoztak. A szonda jövő augusztusban érkezik, majd körülbelül három évet tölt a Mars közelében, találkozókkal a Phobosszal és a Deimosszal. A Phobosz a nagyobb, burgonyaszerű, átlagos átmérője 22 kilométer (14 mérföld), felszíne Houston városához hasonlítható. Pályára állás után ledobja a kiégett hajtóműmodult; a négylábú leszállóegységet magában foglaló kutatómodul kvázi-holdpályán marad a Marshoz kötve, mert a Phobosz gyenge gravitációja mellett nem tudna stabilan keringeni körülötte. 2028 végén vagy 2029 elején a francia–német Idefix, egy nagy cipősdoboz méretű, négykerekű rover akár 100 napig járná a rögös, a földi ezredénél gyengébb gravitációjú holdat. A csúcspont 2029-ben jön: az anyaszonda legfeljebb kétszer próbál leszállni; a futómű az energiát nyeli el, hogy ne boruljon fel.