Kutatás szerint a választók kávérendelés és más nem politikai jelek alapján is ítélik meg a politikusokat

Egy Public Opinion Quarterlyben megjelent amerikai kutatás szerint a választók olykor a politikusok hétköznapi életmódjából – kedvenc étteremből, autóból, hobbiból – következtetnek a politikai hovatartozásra. Ezek a kulturális, nem politikai identitásjelek azonban csak akkor irányítják a döntést, ha hiányoznak a formális politikai adatok. A jelenség a social sorting trendjébe illeszkedik: a pártok társadalmi sztereotípiái mára fogyasztási szokásokat is magukba foglalnak, például a latte versus vadászat, vagy az elektromos autó versus pickup. Politikusok ezt tudatosan is használják, például vidéki, munkásosztálybeli képekkel.

A vizsgálatot Levi G. Allen, az Indiana State University politológusa vezette, mert eddig inkább feltételezés volt, hogy a nem politikai jelek befolyásolják a szavazást. Három online kísérletből az elsőben ezer válaszadó öt hipotetikus jelöltpárt értékelt: pártazonosítást, két szakpolitikai álláspontot, demográfiai adatokat, valamint autót (Subaru vagy Ford) és hobbikat (jóga vagy NASCAR) kaptak. Ilyenkor a párt és a programok domináltak: a demokraták a globális felmelegedést komolyan vevő demokratákat, a republikánusok a republikánusokat részesítették előnyben, a lifestyle-jeleket lényegében figyelmen kívül hagyták.

A második, közel ezer fős vignettakísérletben George Branner fiktív kongresszusi jelöltről szólt a hír. Konzervatív jelek: vadászati bolt, cowboycsizma, Chevy teherautó, Chick-fil-A; liberális jelek: organikus vegán kávézó, Starbucks-latte, elektromos autó, művészeti fesztivál. Ha a pártot elhallgatták, a szokások nagyjából ugyanolyan hatékonyan működtek, mint a pártcímke: a konzervatív életmóddal jellemzett jelölt a republikánusoknál körülbelül 15 ponttal kapott nagyobb, 0–100-as skálán mért támogatást a semlegeshez képest.