Brüsszel 4,2 milliárd eurót oldana fel Magyarországnak, az egyetemek visszatérhetnek az uniós programokhoz

Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy oldják fel a Magyarországgal szemben 2022-ben bevezetett uniós költségvetési védintézkedéseket. Ha az Európai Unió Tanácsa elfogadja a javaslatot, mintegy 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét hozzáférhetővé, és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek előtt újra megnyílhat az Erasmus+ és a Horizont Európa. A testület szeptember 9-én kapta meg a magyar kormány hivatalos értesítését az elfogadott intézkedésekről, és megvizsgálta azok végrehajtását.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szerint Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság és az uniós pénzügyi érdekek védelmében: megerősítették az Integritás Hatóság jogköreit és adatokhoz való hozzáférését, átfogóbbá tették a vagyonnyilatkozati rendszert, szigorították a kekvák összeférhetetlenségi szabályait, és kiterjesztették az ügyészségi, illetve nyomozó hatósági döntések bírósági felülvizsgálatát. A Bizottság szerint javult a forrásfelhasználás ellenőrzése és a közbeszerzések átláthatósága; külön említi Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, valamint a tényleges tulajdonosokra és a közbeszerzésekre vonatkozó új szabályokat.

A végső döntést a Tanács hozza, amelynek a javaslat kézhezvételétől egy hónapja van. A 2021–2027-es kohéziós keret 23,7 milliárd euró, a 4,2 milliárd ennek csaknem ötöde. 2022 decemberében a három kohéziós program kötelezettségvállalásainak 55 százalékát függesztették fel, és megtiltották az új uniós kötelezettségvállalásokat a kekvákkal; az alapítványi, modellváltó egyetemek 2023 óta nem jutottak a korábbi módon új támogatásokhoz. A 6,3 milliárdos befagyasztásból 2024 és 2025 végén 1-1 milliárd euró végérvényesen elveszett; elfogadás esetén 2026 végén nem vész el újabb milliárd. A helyreállítási alap már korábban zöld utat kapott 10 milliárd eurója nem érintett.