Ezért élheti meg két ember teljesen eltérően ugyanazt a fájdalmat
A fájdalom nem egyszerűen a sérülés nagyságával arányos vészjelzés, hanem az idegrendszer összetett értelmezési folyamata. A test idegvégződései érzékelik a károsodást, az agy azonban a beérkező jeleket a figyelem, az elvárások, a korábbi tapasztalatok, a félelem, a szorongás és az aktuális hangulat alapján dolgozza fel. Ezért két ember ugyanarra az ingerre teljesen eltérő erősségű fájdalommal reagálhat.
Irene Tracey, az Oxfordi Egyetem alkancellárja és a fájdalomkutatás egyik legismertebb szakértője Budapesten beszélt kutatásairól. Laboratóriumában hőhatással, szúrással és elektromos ingerrel vizsgálják, hogyan dolgozza fel az agy a fájdalmat. A kísérleteket úgy alakítják ki, hogy a lehető legerősebb, mégis rövid ideig tartó fájdalomélményt hozzák létre minimális sérülés mellett. Egy-egy inger nagyjából addig tart, amíg a résztvevő azt mondaná, hogy nem bírja tovább, és körülbelül olyan érzés, mint amikor valaki forró kávéba dugja az ujját. Az etikai szabályok szigorúan meghatározzák, mekkora fájdalom okozható.
Tracey egyik kísérletében ugyanazt a hőingert az egyik résztvevő alig találta fájdalmasnak, mások viszont nyolcasra vagy kilencesre értékelték a tízes skálán. Az erősebb fájdalomról beszámolóknál a fájdalom feldolgozásában részt vevő agyterületeken is intenzívebb aktivitást mértek. A fájdalom ugyanakkor létfontosságú védelmi jelzés: a veleszületett fájdalomérzéketlenségben szenvedők gyakran súlyos, fel nem ismert sérülések és betegségek miatt élnek rövidebb ideig. A kutatás arra is rámutat, hogy a fájdalomérzet bizonyos mértékig tudatosan befolyásolható.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔