Parlament: adó- és nyugdíjváltozások, emlékezés az 1956-os leverés napján
Az Országgyűlés szerdai ülésén megemlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséről. A november 4-i évfordulót a kormány 2013-ban nemzeti gyásznappá nyilvánította, így a parlamenti munka a forradalom hősei előtti tisztelgéssel kezdődik. Ezt követően több, gazdasági, adózási és szociális kérdéseket érintő törvényjavaslat kerül napirendre.
A tervek szerint 2027-től 15 százalékos társasági adót vetnének ki azokra a nagyvállalatokra, amelyek éves bevétele eléri az 500 millió eurót. Emelnék a lakossági és postai illetékmentesség értékhatárát is: 50 ezer forint helyett 150 ezer forintig lehetne élni vele. A sportolók, edzők és nemzetközi sportszövetségek munkavállalói esetében 60 millió forintban állapítanák meg az ekho választhatóságának felső határát. Nőne a jövedéki adó a tömény italokra, a szivarokra és a szivarkákra, valamint ismét bevezetnék a reklámadót.
A szociális intézkedések között szerepel az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra emelése 2024. január 1-jétől, az árvaellátás minimumának 50 ezerről 60 ezer forintra növelése, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátási alapösszegének 10 százalékos emelése 2027-től. A parlament emellett tárgyalja az Egyesült Államokkal kötött, polgári célú atomenergia-együttműködést, amely az SMR-technológia magyarországi alkalmazását is előkészítené. Napirenden van az élelmiszer- és drogériai árrésstop kivezetése, valamint a kamarai hozzájárulás 2027-től történő megszüntetése is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔