Magyarország egészségipari helyzetét értékelték a Közgazdász-vándorgyűlésen

A 64. Közgazdász-vándorgyűlés egészséggazdasági szekciójában Péntek Márta, az Óbudai Egyetem tanára és Kincses Áron, a KSH elnöke azt vizsgálta, hogyan növelhetné Magyarország részesedését a gyorsan bővülő egészségipari világpiacon. A Gulácsi László vezette beszélgetés szerint az orvostechnikai és digitális egészségügyi eszközök globális bevétele 2035-re elérheti a 700–800 milliárd dollárt. A keresletet a társadalmak elöregedése és a krónikus betegségek terjedése tartósan növeli, miközben az egészségügyben a digitalizáció gyakorlati átvétele továbbra is lassú.

Magyarország egészségügyi kiadásai a GDP mintegy 6,5 százalékát teszik ki, míg az uniós átlag meghaladja a 10 százalékot. A kiadások körülbelül háromnegyede az államháztartáshoz, a többi a háztartásokhoz kötődik. A tágan értelmezett hazai egészségipar 2200 vállalkozása nagyjából 35 ezer embert foglalkoztat, árbevételük megközelíti a 2000 milliárd forintot. Az ágazat erősen koncentrált: a húsz legnagyobb vállalat adja a bevétel 87 százalékát. A hazai gyártású orvostechnikai eszközök 87 százaléka exportra kerül, az egészségipar pedig Magyarország teljes termékkülkereskedelmi többletének mintegy negyedét biztosítja.

A fejlődést fékezi a kutatás és a piaci bevezetés közötti hosszú késés, amely egyszerre okoz elmaradó profitot és egészségveszteséget. Péntek kutatásai szerint az implantátummal élők gyakran nem kapnak megfelelő tájékoztatást a kontrollokról és a veszélyjelekről. Egy 150 cukorbeteg gyermeket és szüleiket vizsgáló felmérésben a digitálisan felkészültebb családok gyakrabban használtak támogatott inzulinpumpát és vércukorszenzort. Az EESZT ismertsége közben javult: 2019-ben a lakosság 76 százaléka még nem hallott róla, 2024-re 60 százalék használta már valaha, 49 százalék pedig az előző évben. Az AI-alapú eszközök elterjedéséhez ugyanakkor célzott oktatásra és erős háttérszolgáltatásokra is szükség van.