Esztergomban keresik IV. Béla király és családja eddig ismeretlen sírját
Egy civil kutatócsoport szerint azonosították IV. Béla király (1235–1270) és szűkebb családjának eddig ismeretlen esztergomi nyughelyét a Jókai utca környékén. A kutatást irányító Gombkötő Csaba a Hír TV Napindító című műsorában ismertette a feltételezést, amelyet geofizikai mérések és egy 1922-ből származó, a közelmúltban dokumentált családi visszaemlékezés támaszt alá. A történettudományi konszenzus szerint a „második honalapítót”, feleségét, Laszkarisz Máriát, valamint 1269-ben fiatalon elhunyt fiát, Béla herceget nem Székesfehérváron, hanem az általuk alapított, a Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt esztergomi ferences (minorita) templomban temették el.
Wolfgang Meyer 1595-ös metszete, valamint Antonio Bonfini és Dzselálzáde Musztafa oszmán történetíró leírásai szerint a monumentális épületegyüttes 1543 után, a török hódoltság első évtizedeiben még állt, a tizenöt éves háború idején azonban nagyrészt megsemmisült. A hivatalos régészeti álláspont szerint a királyi sírok ekkor pusztultak el vagy rabolták ki őket; a civil csoport szerint a maradványok egy része érintetlenül fekhet a föld alatt. Harcsa Gábor negyvenéves magánkutatása szerint nagyapja, Harcsa Dániel csizmadiamester 1919-ben vásárolta meg a Jókai utca 7. szám alatti L-alakú épületet. 1922 körül, amikor a honvédségi megrendelések miatt az egykori istállót műhellyé alakították, az inasok nagyméretű vörös márványlapra bukkantak; a hagyomány szerint égő papírok fényénél boltozatos sírkamrát, három vörösmárvány szarkofágot és a falak mellett, itáliai stílusban, rendi ruhában elhelyezett holttesteket láttak.
A Gombkötő vezette független csapat 2023 júliusa óta vizsgálja a helyszínt. A közadakozásból finanszírozott, mintegy hatmillió forintos, ötször megismételt mérések három párhuzamos, 6 méter széles falmaradványt mutattak ki, valamint körülbelül hat méter mélyen egy lefalazott, boltíves üreg mögött érintetlen templomcsarnok nyomait a egykori csizmadiaműhely alatt. A feltáráshoz további forrás kell; november közepén a Váci Nagyboldogasszony Székesegyházban és a Szent József plébániatemplomban jótékonysági orgonakoncerteket szerveznek. IV. Béla a 1241–1242-es tatárjárás után kővárakat emeltetett, többek között Visegrádon és Budán; uralkodása végén fia, a későbbi V. István elleni harc és Béla herceg halála is közrejátszhatott abban, hogy Esztergomban kívánt nyugodni. A régészettudomány a fizikai feltárásig fenntartásokkal kezeli az eredményeket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔