Az osztály legfiatalabb tanulóinál az éretlenség is ADHD-nak tűnhet

Az ADHD valós, az idegrendszer fejlődését érintő állapot, de a nyugtalanság, a figyelem elkalandozása, az impulzivitás vagy az érzelmek nehezebb szabályozása önmagában még nem bizonyítja a zavart. Rafa Guerrero spanyol pszichológus és pszichoterapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy az osztályon belüli életkori különbség jelentősen befolyásolhatja a gyerekek viselkedésének megítélését. Egy januárban és egy decemberben született kisgyerek között kisiskoláskorban az addigi életükhöz képest számottevő eltérés lehet az idegrendszeri érettségben.

A Guerrero által idézett kanadai kutatás 937 943, 6 és 12 év közötti gyermek adatait vizsgálta. Az év végén született, így osztályuk legfiatalabbjai közé tartozó gyerekeknél összességében 39 százalékkal nagyobb eséllyel állapítottak meg ADHD-t, mint az év elején születetteknél. A különbség a fiúknál 30, a lányoknál 70 százalék volt, és a legfiatalabbak 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak ADHD kezelésére használt gyógyszert. Egy 32 kutatást összegző metaanalízis szintén erős relatív életkori hatást talált: a fiatalabb tanulók diagnózisának esélye átlagosan 38, gyógyszeres kezelésüké 28 százalékkal volt magasabb.

Ez nem jelenti azt, hogy a fiatalabb gyerekeknél ne fordulhatna elő ADHD, vagy hogy minden diagnózis téves. Magyarországon ráadásul mások az iskolakezdés szabályai, és halasztásra is van lehetőség. A kivizsgálás során ezért azt kell mérlegelni, hogy a nehézségek több környezetben, hosszabb ideje és a mindennapi működést ténylegesen akadályozva jelentkeznek-e, illetve nem magyarázza-e őket inkább alváshiány, szorongás, stressz, tanulási nehézség vagy életkori éretlenség.