Erődített középkori szélmalmot tártak fel a lengyelországi Puckban
A lengyelországi Puckban több mint háromszáz régészeti objektum került elő a Varsói Egyetem kutatásán, a középkori városközponttól mintegy háromszáz méterre fekvő Malom-dombon. A lelőhelyen a legkorábbi megtelepedés nyomai a Kr. e. 1. évezred első felére utalnak, emellett kora középkori gödröket is azonosítottak. A területet egy 1634-es térkép már malomhegyként jelölte.
A feltárás legfontosabb eredménye két körkörös, 30, illetve 50 méter átmérőjű árokrendszer. Az árkok mintegy másfél méter mélyek voltak, és egy fával bélelt pince, valamint őrlőkövek töredékei is előkerültek a közrefogott területen. A régészek szerint itt állhatott a forrásokból ismert, 15. századi német lovagrendi szélmalom, amelyet katonai fenyegetés idején kettős árokkal erősítettek meg. A kőből faragott ágyúgolyók harci cselekményekre utalnak.
A védműveket a Német Lovagrend és a lengyel korona között 1454 és 1466 között zajló Tizenhárom éves háborúhoz kötik. Puckot 1460-ban elfoglalták a lovagrend csapatai, 1464-ben pedig gdański erők ostromolták az ott védekező katonákat. A domb egy része később evangélikus temető lett: mintegy 150 sírt tártak fel, valamint 15. és 16. századi érméket és egy 17. századi agyagpipát is találtak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔