Egy globális kutatás újradefiniálja a kollektivizmust
Egy több mint 12 ezer emberre és 100 kultúrára kiterjedő nemzetközi kutatás szerint a pszichológia évtizedeken át félreérthette a kollektivizmus kulturális különbségeit. A korábbi kérdőívek ugyanis gyakran egy kalap alá vették az általános barátságosságot és a közeli kapcsolatokból fakadó, konkrét kötelességeket. Emiatt az Egyesült Államok és más nyugati társadalmak olykor ugyanolyan, sőt egyes mérésekben magasabb kollektivizmust mutattak, mint Kína vagy Japán.
A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a kollektivizmus új mérőszámát, a „responsibilizmust” javasolják. Ez nem azt vizsgálja, hogy valaki mennyire szeret másokkal együtt lenni vagy általában mennyire együttműködő, hanem azt, milyen erős kötelezettségeket érez a családja és közeli ismerősei iránt, és mennyivel gyengébbek ezek az elvárások idegenekkel vagy távoli ismerősökkel szemben.
A kutatók szerint a klasszikus skálák „meleg, kellemes” állításai eltakarták a valódi kulturális eltéréseket: a nyugati válaszadók gyakran nagyobb egyetértést mutattak az általános társaságkedveléssel kapcsolatos kijelentéseknél, miközben a kötelességalapú kérdések már más képet adtak. A 76 korábbi vizsgálatot összegző elemzésekben a standard kérdőívek csak nagyjából pénzfeldobásnyi eséllyel azonosították a várt kelet-ázsiai–nyugati különbséget. Az új mérés eredményei a mindennapi viselkedéssel, például a többgenerációs együttéléssel és a véradási mintázatokkal is szorosabban összefüggtek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔