Modern papirusz égetésével keresik a herculaneumi tekercsek olvasásának kulcsát

A kétezer éve megkövült, szénné égett herculaneumi tekercsek kiolvasásához a kutatók most szándékosan égetnek el modern papiruszt. A PLOS One szaklapban megjelent tanulmányban Douglas Seiler, a Berkeley SETI csillagászcsoportjának kutatója a kozmoszról a földi régészet felé fordította figyelmét: az egyiptomi papiruszra valódi nádpennával, hagyományos japán tintával kézzel írtak fel szövegeket – a csillagászati múltból science fiction-klasszikusok (például a Csillagok háborúja) idézeteit, valamint bibliai részleteket –, majd magas hőfokú kemencében elégették őket, hogy az 79-es Vezúv-kitörés körülményeit utánozzák. Mivel a kutatók pontosan tudták, mi volt a tekercseken, pontosan össze tudták hasonlítani, hogy mi marad felismerhető a karbonizálódás után. A kulcsfelfedezés az volt, hogy a tintában lévő apró mennyiségű ólom sokkal jobban nyeli el a röntgensugárzást, mint a környező papirusz, így jóval nagyobb kontrasztot ad. Seiler szerint érdemes az ólomtartalmú tintás tekercseket keresni, mert ezek kinyerése a röntgenalapú virtuális kibontás és a nyelvi modellek segítségével jóval nagyobb eséllyel sikerülhet. Hordozható röntgenfluoreszcencia-készülékekkel már a mélyebb vizsgálat nélkül is elő lehet szűrni a legígéretesebb darabokat. A tét óriási: a 18. században újra felfedezett tekercsek ókori görög és római szövegeket őrizhetnek, amelyek máskülönben végleg elvesztek, ám a korai, fizikai kibontási kísérletek már így is tönkretettek közülük jó néhányat.