Az ENSZ természetvédelmi csúcsán két megállapodást fogadtak el maraton tárgyalások után
Pénteken, túlfutott plenáris ülésen, Jerevánban a COP17 természetvédelmi csúcson közel kétszáz ország két megállapodást fogadott el, hogy a világ 2030-ig megállítsa a természet pusztulását. A küldöttek taps közepette szavazták meg a szövegeket, miután a két hetes, feszült tárgyalások az utolsó napon is hosszabbításba csúsztak. A COP17 elnöke, Hambardzum Matevosyan kalapácsütéssel zárta le a dokumentumokat; a végleges változatok azonnal nem kerültek nyilvánosságra.
A 2022-es globális biodiverzitási paktum céljai a csúcs előtt a ENSZ szerint elcsúsztak: elmarad többek között a szárazföld és az óceánok 30 százalékának védelme, a szennyezés visszaszorítása és a szegényebb országok nagyobb természetvédelmi finanszírozása. A tárgyalásokon vita volt a természetkárosító támogatások – fosszilis tüzelőanyagok, intenzív mezőgazdaság, túlhalászat – reformjáról, valamint új pénzforrásokról. A leromlott ökoszisztémák helyreállításához, a veszélyeztetett fajok és az erdők, vizes élőhelyek megőrzéséhez évente mintegy 700 milliárd dollárral több kellene a jelenlegi költésnél. Az Európai Unió azt szorgalmazta, hogy a gazdag feltörekvő gazdaságok, köztük Kína is fizessenek; egy pénteki tervezet önkéntes csatlakozásra hívta a fejlett donorlistán kívüli országokat. A 2025 elején indult Cali-alap évi egymilliárd dollárt célzott a fejlődő országoknak genetikai adatok hasznosításából; eddig körülbelül 10 000 dollár gyűlt össze. Monique Barbut francia ökológiai átmeneti miniszter a tudomány elleni támadásokat bírálta. Körülbelül hetven miniszter, őslakos vezetők és civilek sürgették a döntést. A 2024-es kolumbiai csúcs túlórában megállapodás nélkül zárult, a 2025-ös római folytatás hozott egyezséget. A 2028-as házigazda Panama vagy Ecuador lehetett.