Kilométeres bizánci alagútrendszert tártak fel a Hagia Szophia alatt

Isztambulban, a Hagia Szophia alatt akár kilenc kilométeres, bizánci kori földalatti alagútrendszert tárnak fel és állítanak helyre. A szakemberek jelenleg az iszappal és törmelékkel elzárt járatokat tisztítják. A felszín alatti struktúrák egy része régebbi, mint a jelenlegi épületegyüttes, amelyet I. Iusztinianosz császár a Kr. u. 6. században emeltetett. A török Alapítványi Főigazgatóság felügyelete alatt 2025 elején indult nagyszabású tisztítás tette lehetővé, hogy a kutatók túllépjenek a korábbi felmérések határain. Hasan Fırat Diker építészprofesszor és csoportja háromdimenziós térképezéssel dokumentálta az elérhető hálózatot, amelynek elsődleges funkciója a vízelvezetés és a szellőztetés volt. A járatok jelentős része rendkívül szűk. Az egykori átrium alatti boltozatos termek megtisztításával korábban ismeretlen tereket és összeköttetéseket azonosítottak.

A Hagia Szophiát 532 és 537 között építették, miután az előző bazilika az 532-es Nika-felkelésben megsemmisült. A föld alatti térség története korábbra nyúlik: az északkeleti homlokzat közelében Kr. u. 4. századi sírt is találtak. Egyetlen kamrában hét, eltérő irányú és korszakú vízvezetéket mutattak ki. Mehmet Nuri Ersoy kulturális és turisztikai miniszter szeptember 17-én Kahramanmaraşban jelezte, hogy a tudományos vizsgálatok és a biztonsági megerősítések után a rendszer egyes részeit megnyithatják a látogatók előtt. Párhuzamosan zajlik a külső-belső restaurálás: a főkupola megerősítése, a keleti félkupola felújítása, valamint a márvány és a mozaikok állagmegóvása. A külső munkák jelentős részét és az állványzat eltávolítását 2027 vége előtt tervezik befejezni; a mélyebb járatok feltárása ezután is folytatódik.