Mindenszentek ünnepe
A katolikus egyház november 1-jén tartja mindenszentek ünnepét, amelyen a mennybe jutott, megdicsőült lelkek összességéről emlékeznek meg. Mivel a szentek sokasága miatt a naptárban lehetetlen lenne mindannyiukról név szerint külön napon megemlékezni, a liturgia közös főünnepet szentel nekik. Mindenszentek a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, így a hívők számára előírás a szentmisén való részvétel.
Az ünnep gyökerei a korai kereszténységig nyúlnak vissza: Keleten már 380-ban tartottak közös megemlékezést valamennyi vértanúról. A nyugati liturgiába IV. Bonifác pápa vezette be, miután az egykori pogány római Pantheont 609. május 13-án Szűz Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. Az ünnepeltek körét a 8. században III. Gergely pápa terjesztette ki a Szűzanyára, az apostolokra, hitvallókra és minden elhunyt igaz emberre, majd IV. Gergely pápa döntése nyomán került a megemlékezés november 1-jére.
A teológiai tanítás szerint ezen a napon a földön élő hívőket tömörítő küzdő egyház a már üdvözült lelkek közösségének, vagyis a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri Istentől. A szentmise könyörgése arra emlékeztet, hogy a megdicsőültek példája utat mutat a krisztusi élet követéséhez a mindennapokban.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔