Hazugnak nevezték, aztán megkapta a Nobel-díjat, most meg már a molekulák mozgását is megfigyelheti
Az Aradon született, sváb származású Stefan Hell 2014-ben kapott Nobel-díjat, miután sikerült megdöntenie a fénymikroszkópok addig dogmának tekintett diffrakciós korlátját. A fény hullámtermészete miatt korábban úgy hitték, a felbontás nem növelhető tetszőlegesen, így két egymáshoz közeli pont elkerülhetetlenül egyetlen folttá mosódik össze. Hell azonban 1993 őszén kidolgozta a STED-mikroszkópiát: az eljárás két lézert alkalmaz, ahol a speciális, gyűrű alakú második nyaláb kioltja a fókusz szélén lévő fluoreszcens molekulák fénykibocsátását, így a mintából csak egy apró pontból érkezik fény. Ennek révén ma már az élő sejtekben zajló egyedi molekulák mozgása is közvetlenül vizsgálható.
A forradalmi felismerést eleinte gyanakvással és elutasítással fogadta a tudományos világ. Tanulmányait visszadobták a tekintélyes szaklapok, kollégái pedig konferenciákon és cikkekben azzal vádolták, hogy túloz vagy valótlanságokat állít. Hell az Európai Akadémia budapesti Building Bridges konferenciáján a Telexnek nyilatkozva saját pályáját Karikó Katalin küzdelmeihez hasonlította: Thomas Kuhn tézisére utalva rávilágított, hogy a bevett paradigmák összeomlását a régi iskola képviselői ritkán fogadják örömmel.
A tizenöt éves koráig a kommunista Romániában felnövő kutató hangsúlyozta, hogy bár felfedezésétől a kenyér nem lesz olcsóbb, a hatékonyabbá váló kutatások révén a gyógyszerek ára idővel mérséklődhet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔