Ezüstkincs a földben – a múlt titkai az E.ON szombathelyi alállomásánál
Az E.ON új szombathelyi alállomása régészeti lelőhelyen épült, ezért a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei 2023 és 2025 között, az építkezés előtt és a földmunkákkal párhuzamosan tárták fel a területet. Csaknem négyszáz régészeti emléket és több ezer leletet hoztak felszínre a Kr. e. 5. évezredtől a kora újkorig.
A legnagyobb szenzáció egy több mint 200 darabból álló, két kilogrammot meghaladó kelta ezüstéremkincs volt, amely 30–40 centiméter mélyen rejtőzött. A Kr. e. 2. század vége – 1. század eleje velemi típusú tetradrachmáit gödörben, egy részüket kis edényben rejtették el; a sekély leletegyüttest a mezőgazdaság megbolygatta. Az érméket feltehetőleg Velem–Szentvid térségében verték, légvonalban mintegy 15 kilométerre. Elrejtésük célja vitatott: áldozati ajándék vagy krízis miatt eldugott vagyon is lehet.
Előkerült egy csaknem 7000 éves, csiszolt kőből készült vésőbalta, a kora vaskorból (Kr. e. 7–6. század) pávaszemmintás üveggyöngy és túlvilági útra szánt edények, a kelta korból pedig egy földbe mélyített épület épségben maradt kézimalomkövei. A római villagazdaság központi épületének alaprajzát részben rekonstruálták, a feltárt rész mintegy 300 négyzetméteres; innen származik a kutya mancsának lenyomatát őrző téglatöredék, amelyet a padlófűtés fűtőterének lefedéséhez használhattak. A Danube InGrid projektben 7,5 milliárd forintból megépült Szombathely Észak alállomás ma már működik; a leleteket a közeljövőben a Savaria Múzeum időszaki kiállításán mutatják be.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔