Von der Leyen Kanada társult EU-tagságát vetette fel, nemzetközi jogi kérdéseket vetve fel

Ursula von der Leyen strasbourgi beszédében felvetette Kanada társult EU-tagságának lehetőségét, ami komoly politikai vihart kavart. A javaslat azonban ütközik a jelenlegi uniós jogi keretekkel: az EU alapító szerződései nem ismerik a „társult tag" státuszt, csupán társulási megállapodások léteznek harmadik országokkal, amelyek nem biztosítanak tagsági jogokat. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a konstrukció megvalósításához az alapító szerződések módosítására lenne szükség, amihez valamennyi tagállam és nemzeti parlament jóváhagyása kellene – ez politikailag teljesen irreális elvárás. A szakértő szerint a bizottsági elnök politikai értelemben túllépte hatáskörét, ám a lépés mögött tudatos geopolitikai szándék is állhat: Washingtonból ugyanis ingerült reakciók és vámfenyegetések érkeztek, így a bejelentés akár az amerikai elnök tesztelésének is felfogható a transzatlanti kapcsolatok átrendeződése közepette.