A WHO egészségügyi vészhelyzetként kezeli az El Niñót, a következő hónapok különösen kockázatosak lehetnek
A WHO szerint a szokatlanul erős El Niño nemcsak az időjárást alakíthatja át, hanem emberek millióinak egészségét is veszélyeztetheti. A kérdés a novemberi törökországi COP31 klímakonferencián is előtérbe került, ahol a szervezet vezetése a klímaváltozást már közvetlen egészségügyi válságként írta le. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató arra figyelmeztetett, hogy a jelenség 2027-ben is komoly terhet róhat az egészségügyi rendszerekre.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) novemberi előrejelzése szerint a 2026-os El Niño decemberre az 1950 óta mért legerősebb lehet, a Csendes-óceán egyes területein a tengerfelszín hőmérséklete akár 3,8 Celsius-fokkal is meghaladhatja a sokéves átlagot. A hatások régiónként eltérnek, ezért nem jósolhatók minden országra egyformán.
A WHO a hőség miatt hőgutát és kiszáradást vár, főként idősek, krónikus betegek és a szabadban dolgozók körében. Az aszályok az ivóvízellátást és a termelést fenyegetik, ami élelmiszerhiányhoz, alultápláltsághoz és víz útján terjedő betegségekhez vezethet. Az áradások és a megváltozó csapadékviszonyok a fertőzések terjedésének is kedvezhetnek, emellett kórházakat és utakat is megrongálhatnak. Leginkább a gyenge egészségügyi infrastruktúrájú, konfliktusokkal vagy humanitárius válsággal sújtott közösségek vannak veszélyben.
A szervezet a 2026. október és 2027. szeptember közötti időszakra tervet készített, és november 2-án közzétett dokumentumában a legmagasabb, 3-as szintű vészhelyzeti reagálást rögzítette. Ez a WHO belső besorolása, nem világméretű egészségügyi szükségállapot kihirdetése. A első hat hónap forrásigénye mintegy 35 millió dollár, amelyet a járványügyi megfigyelésre, a veszélyeztetett közösségek védelmére, az ellátás folyamatosságára, valamint gyógyszerek és felszerelések szállítására fordítanának.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔