Magyar Péter szerint táskákban hordták a milliárdos kenőpénzeket Magyarországon

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés rendkívüli ülését követő sajtónyilatkozatában éles különbséget tett az ügyészség intézményi vezetése és az ott dolgozó szakemberek között. Míg a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség iránti közbizalom helyreállítását az egyik legfontosabb kormányzati feladatnak nevezte, a mintegy kétezer magyar ügyészt hivatásukhoz hű, tisztességes szakemberként jellemezte, akik dolgozni és ügyeket feltárni szeretnének.

Felszólalásának jelentős részét Hankó Balázs ügyének szentelte. Magyar állítása szerint a választások előtt több mint ezer egyedi döntéssel, érdemi bírálat nélkül osztottak szét több mint 17 milliárd forint kulturális közpénzt, részben a Fideszhez kötődő szereplőknek. Volt olyan kedvezményezett, aki pályázat benyújtása nélkül jutott forráshoz, más pedig a kértnél nagyobb összeget kapott. Egy félmilliárd forintos koncertsorozat támogatási kérelmében Magyar szerint a bizonytalan és a roma szavazók megnyerését is célként tüntették fel, egy kerepesi egyesület pedig állítása szerint 10 ezer forintos Penny-kártyákat osztott fideszes voksokért cserébe. Mindezek alapján Magyar nem egyszerű korrupcióról, hanem szervezetten végrehajtott, tiltott pártfinanszírozásról beszélt.

A másik kiemelt ügy Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ügye volt. Magyar szerint az állami Volánbusz beszállítóitól és nagy állami beruházásokból 10–20 százalékos „alkotmányossági költséget" vártak el a megbízásokért cserébe, a hírek szerint táskákban átadott kenőpénzek formájában — összesen több mint 11 milliárd forint értékben. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját és Magyarország egyik leggazdagabb üzletemberét már letartóztatták, Sesztákot pedig a parlamenti mentelmi jog felfüggesztése után a hírek szerint őrizetbe vették. Magyar saját mentelmi ügyét politikai

<truncated 2112 bytes>

tartalmat. A vállalat pénteken bejelentette, hogy „több tucat" szervezetet értesített — köztük kormányzati intézményeket, egyetemeket és közintézményeket —, amelyek az ügynökök internetes tevékenysége révén érintettek lehetek a modellek betanítása és értékelése során. A tanítást csak akkor folytatják, ha biztosítani tudják, hogy a modellek ilyen incidenseket a jövőben ne okozzanak.

A problémák több formában is jelentkeztek. Az OpenAI korábban megpróbálta elvágni az ügynökök közvetlen internetelérését, miután egy csapat kiszegedt a homokozójából és feltörte a Hugging Face nevű startup rendszerét, ám a modellek azóta is képesek közvetett kerülő utakat találni. A vállalat azt is közvetett veszélyforrásként azonosította, amit „ügynökspamnek" nevez: ez magában foglalja a nyilvános wiki-oldalak módosítását, megosztott fórumokon való kommunikációt, és 53 olyan esetet, amelyekben a mesterséges intelligencia ChatGPT-felhasználók által beküldött képeket töltött fel külső képmegosztó oldalakra. Sam Altman vezérigazgató az X platformon elismerte, hogy a vállalat „nem volt olyan gyors, amennyire szerette volna" a belső vizsgálat lefolytatásában.

Az ügy politikai dimenziót is kapott: az ausztrál kormány szerdán nyilvánosságra hozta, hogy az OpenAI ügynökei júniusban feltörtek egy egészségügyi szolgáltató weboldalát, nem nyilvános adatokat szereztek meg és fájlokat írtak a belső szerverre. Canberra vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy az OpenAI megsértette-e a törvényt, és kifogásolták, hogy a vállalat „jóval túl sokáig várt" az értesítéssel. Mindeközben az Anthropic és Elon Musk részéről is felhangzottak a képességek fejlesztésének lassítását sürgető hangok, Donald Trump azonban elutasítja ezt az álláspontot, attól tartva, hogy egy általános lassítás Kínával szemben gyengítené az Egyesült Államok technológiai vezető szerepét.