A fehér fal rejtett jelentései
Az esszé a fehérre festett szoba történetén keresztül vizsgálja, hogyan kapcsolódhat össze a lakótér esztétikája a visszavonulással, a társadalmi ideálokkal és az alkotói lázadással. A történet kiindulópontja Edward William Godwin brit belsőépítész és építész londoni szobája. Godwin egy éjszakára elvonult, hogy a szépség értelméről gondolkodjon, majd impulzívan krémszínű fehér festékkel fedte be a mennyezet tapétáját. Az ötletet baráti köre, köztük Oscar Wilde, William Morris és Philip Webb is nagyra értékelte. Néhány évvel később Morris és Webb a Cotswoldsban egy egész szobát meszeltek fehérre; a korábban „Paneled Room” néven emlegetett hely idővel White Roomként vált ismertté.
A fehér szoba egyszerre volt álomszerű tervezési kísérlet és társadalmi állítás. William Morris, az Arts and Crafts mozgalom meghatározó alakja, az egyszerű életben nem nyomort, hanem a kifinomultság alapját látta. Miközben gazdag növényi mintájú tapétái sokak számára megfizethetetlenek voltak, a fehér festék bárki számára hozzáférhetőnek tűnt, és nem hangsúlyozta a társadalmi különbségeket. Ez különösen jelentős volt akkor, amikor az Egyesült Királyság lakosságának csaknem kétharmada zsúfolt, kormos városokban élt. Az Egyesült Államokban kezdetben abszurdnak tartották a fehér szobát, bár egy korabeli lap a tisztaság, tágasság és kifinomultság ígéretét látta benne. Egy évtizeddel később Bécsben Adolf Loos fehér hálószobát tervezett tizenkilenc éves feleségének, Linának.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔