Újabb moai szobrot azonosítottak a Húsvét-sziget kiszáradt krátertavában
A Rapa Nui, vagyis a Húsvét-sziget egyik legismertebb régészeti helyszínén, a Rano Raraku vulkáni kráterének kiszáradt tómedrében 2023 februárjában egy eddig ismeretlen moai szobrot találtak. A mintegy 1,5 méter magas, a nádasok között, arccal felfelé fekvő kőalak azért is különleges, mert a területen korábban nem azonosítottak hasonló emléket. Terry Hunt, az Arizonai Egyetem régészprofesszora szerint a szobor teljesen befejezett alkotás lehetett, amelyet egy ahu, vagyis szertartási platform számára készítettek. A művet a kráter falának alapkőzetéből faragták ki, majd a megtalálási helyére szállították.
A moai szokatlanul kis mérete alapján a kutatók úgy vélik, hogy az alkotás a polinéziai betelepülők 1200 körüli érkezése és az európaiak 1722-es megjelenése közötti időszak korai szakaszában készülhetett. Ez alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy a sziget kőfaragói kezdetben kisebb szobrokat készítettek, és csak később jutottak el a gigantikus alakokig. A tómederben vagy a kráter törmelékei között további korai leletek is rejtőzhetnek, amelyek megmutathatnák a szobrászati stílus és a kőfejtés fejlődését.
A további kutatást azonban természetvédelmi és kulturális korlátok nehezítik. A puha, folyamatosan erodálódó vulkáni tufa miatt a felszínre hozatal veszélyeztetheti a leleteket, a helyi lakosság pedig ellenzi az újabb beavatkozásokat. Talajradarral lehetne felmérni a felszín alatti maradványokat, de a pontos kormeghatározáshoz és a faragási részletek vizsgálatához fizikai elemzésre lenne szükség. A 2020-as kutatások közben végzett szénizotópos vizsgálatok már kimutatták, hogy az ahuk építését és használatát a közösség 1600 után még legalább 150 évig folytatta, ezért az új szobor a sziget történetének legkorábbi szakaszát világíthatná meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔