A kemoterápiát túlélő daganatsejtek fruktózzal segíthetik az áttétek kialakulását
A Nature Aging folyóiratban közölt kutatás a petefészekrák kezelésének egyik különösen nehéz következményét vizsgálta. A platinatartalmú kemoterápia ugyan károsítja a daganatsejtek DNS-ét, és kezdetben sok beteg állapota javul, a betegség később gyakran kiújul és a hasüregben áttéteket képez. Ez az áttétképződés felelős a petefészekrák okozta halálozások mintegy 90 százalékáért.
A Wistar Intézet kutatói Aidan Cole vezetésével azt találták, hogy a kemoterápiát túlélő, már nem osztódó daganatsejtek továbbra is biológiailag aktívak maradhatnak. Az általuk kibocsátott anyagok közül a fruktóz bizonyult kulcsfontosságúnak: nem egyszerű energiaforrásként, hanem a környező rákos sejteket aktiváló jelként működött. A CRISPR-alapú vizsgálatok szerint a fruktóz elnyomja a koleszterintermelést, ami meggyengíti a sejtek közötti kapcsolatokat, így azok könnyebben leválhatnak a tumorról és más szervekbe juthatnak.
A kísérletek felvetették azt is, hogy a nagy mennyiségű fruktóz, például cukros üdítőkből, erősítheti ezt a jelzést, de a kutatók hangsúlyozzák: emberben ezt még nem bizonyították, és az sem ismert, hogy a fruktózbevitel csökkentése javítaná-e a kilátásokat. A sztatinok esetleges hatásait szintén csak laboratóriumi körülmények között vizsgálták, ezért senki ne hagyja abba felírt gyógyszere szedését. További kutatások azt vizsgálják majd, érvényes-e a mechanizmus hasnyálmirigy-, vastagbél- és májrák esetén is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔