A turisták az érintetlen úti célokat is veszélybe sodorják
A különleges, nehezen megközelíthető természeti helyek iránti turisztikai érdeklődés gyors növekedése éppen azokat az élőhelyeket veszélyezteti, amelyeket az utazók még eltűnésük előtt szeretnének látni. A dzsungelek, a sarkvidéki jégmezők, a gleccserek, a korallzátonyok és a cápás merülőhelyek egyre gyakrabban jelennek meg exkluzív bakancslistás célpontként, miközben a turisták a vad élményt többnyire kényelmes, biztonságos és szigorúan ellenőrzött körülmények között keresik.
Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, az IPCC alelnöke szerint a Föld nyolcmilliárd lakója nem láthat minden természeti látványosságot anélkül, hogy ezzel ne gyorsítaná fel azok pusztulását. A turizmus a 2024-es kutatás szerint a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel kilenc százalékáért felelt. A pandémia után gyorsan visszatérő ágazatban 2024-ben mintegy 1,4 milliárd nemzetközi turistaérkezést regisztráltak.
Az ellentmondás különösen látványos az Antarktiszon: a korábban szinte elérhetetlen földrészre szezononként már százezernél is többen érkeznek hajóval vagy lépnek a jegére. A szakember szerint ez egy ilyen sérülékeny ökoszisztémának már önmagában is szélsőséges terhelés, az óceánjáró luxushajók tömeges megjelenése pedig beláthatatlan következményekkel járhat. A turizmus ugyanakkor szemléletformáló is lehetne, ha az utazóknak indulás előtt kötelező, alapos klíma- és természetvédelmi képzést kellene elvégezniük.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔