A zavargásokra adott válasz tovább mélyítette Emmanuel Macron elszigeteltségét
Emmanuel Macron francia elnököt a politikai spektrum szinte minden oldaláról élesen bírálták a zavargások után elmondott, nyolcperces televíziós beszéde miatt. A hétvégén Franciaország egyik legsúlyosabb erőszakhulláma bontakozott ki: több mint 2000 üzletet fosztottak ki, 2300 embert letartóztattak, mintegy 1000 rendőr megsérült, és felgyújtottak egy városházát is. A kezdetben békés tiltakozásokhoz diákok, tanárok, szakszervezetek és a sárgamellényes mozgalom hívei csatlakoztak, ám a megmozdulásokat álarcos csoportok térítették erőszakos irányba.
Macron „haragról és szégyenről” beszélt, elismerte a fiatalok mély szorongását, de nem jelentett be új intézkedéseket, kormányátalakítást vagy többletkiadásokat. Ehelyett miniszterelnökét egyeztetések megszervezésére kérte, az ellenzéki politikusoktól pedig azt várta, hogy foglaljanak állást a rend helyreállítása mellett.
A beszédet Marine Tondelier, Jordan Bardella, Marine Le Pen, Bruno Retailleau és Jean-Luc Mélenchon is elítélte, Édouard Philippe pedig szintén konkrét döntéseket sürgetett. A bírálatok különösen súlyosak Macron elszigeteltsége miatt. A parlamenti többség elvesztése, a későbbi előrehozott választás és a megosztott törvényhozás megbénította kormányzását, miközben Franciaország államadóssága a GDP 119 százalékára, költségvetési hiánya pedig 5,1 százalékra nőtt. A társadalmi feszültségek enyhítésére így kevesebb pénzügyi mozgástere maradt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔