Evőkések és nyaki vérvesztés a miskolci Tiszai pályaudvari gyilkosság tárgyalásán
November 3-án a Miskolci Törvényszéken folytatódott a Tiszai pályaudvar melletti gyilkosság pere: ismét levetítették a kamerafelvételeket, majd az ügyész és a védő megtartotta perbeszédét. A 48 éves hajléktalan nő 2024. május 3-án halt meg; a halálát a nyaki verőér átvágása miatti vérvesztés okozta. A cseh állampolgárságú vádlottal a pályaudvaron találkoztak, mindketten ittasak voltak, és egy félreeső, bokros területre mentek szexuális kapcsolatot létesíteni. A vádirat szerint a férfi az együttlét közben fojtogatni kezdte, arcon ütötte, késsel több sérülést okozott, végül átvágta a torkát. Az áldozat nemi szervén tizenegy szúrt, illetve metszett sérülést találtak; az ügyész szerint nem tisztázódott, milyen indulat vezetett ezekhez, a sorrendet az orvosszakértők sem tudták megállapítani. A nő a helyszínen meghalt.
A vádlott korábban három, étkezéshez használt, olcsó, nem különösebben éles evőkésről vallott. A védő megkérdőjelezte, hogy ezek okozhatták-e valamennyi sérülést, és felvetette: a kések a szexuális együttlét közben eshettek ki a táskából, ami magyarázhatná a férfi DNS-ét az egyiken; ez feltételezés, nem bizonyított. A vádlott szerint az aktus után dührohamot kapott, sötétség borult az agyára, néhány percre elaludt, és ébredéskor szembesült a nő halálával. Korábban azt mondta, két napig szinte semmit nem evett, csak alkoholt fogyasztott. A kamerákon bizonytalanul haladnak, a nő elesik az aluljáróban, a férfi felsegíti, kézen fogva mennek tovább; a bokroknál a nő a földre kerül, a férfi beljebb húzza a testét. Az ölés nem látszik, a férfi egyedül távozik. Egy vasúti dolgozó látta a párt szexuális kapcsolat közben.
Az ügyész az áldozatot Csincsillának becézett utolsó párja említésével idézte fel; mindketten hajléktalanok voltak. A nő kisebb testalkatú volt, súlyosan ittas állapotban alig védekezhetett, segítséget sem kérhetett. A vád szerint a felvételek, tanúk, genetikai vizsgálatok és a részben beismerő nyilatkozatok bizonyítják a bűnösséget; az emlékezetkiesést az ügyész nem fogadta el, mert az igazságügyi elmeorvosi vizsgálat nem állapított meg büntetőjogi felelősséget kizáró állapotot. Enyhítő körülményként a büntetlen előéletet, a részleges beismerést és a megbánást, súlyosítóként a brutalitást és a helyszín közönyös elhagyását értékelte. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetést indítványozott, feltételes szabadságot 25 és 40 év között, közügyektől eltiltást és határozatlan idejű kiutasítást. A védő bizonyítottság hiányában felmentést kért: a két ember nem ismerte egymást, a vádlott nem vitte el a nő pénzét, a nyaklánc a helyszínen maradt, és szerinte nem derült ki, miért akarta volna megölni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔