Az európai vállalatok fizetik Oroszország hibrid háborús számláját

Az európai gazdaság egyre súlyosabb árat fizet az Oroszországnak tulajdonított szürkezónás és hibrid akciókért, amelyek közvetlenül a magánszektort és a kritikus infrastruktúrát veszik célba. Németországban augusztus 4-én a lipcsei repülőtéren egy robbanóanyaggal megrakott drón zuhant le egy indulásra készülő ukrán Antonov teherszállító gép mellett, miközben a hatóságok egy második, katonai robbanószerrel ellátott eszközt is találtak a közelben. Friedrich Merz kancellár kormánya szeptember 1-jén hivatalosan is Oroszországot nevezte meg felelősként, egyértelművé téve a fenyegetés súlyosságát.

A lipcsei eset egy kiterjedt szabotázshullám része: Németországban korábban robbanócsomag gyulladt ki a DHL repülőtéri raktárában, felderítették a Rheinmetall hadiipari konszern vezérigazgatója elleni merénylettervet, a 2025-ös választások előtt pedig több száz autó kipufogórendszerét rongálták meg orosz ügynökök. A szabotázsok más országokra is kiterjednek: Lengyelország legnagyobb bevásárlóközpontja 2024-ben gyújtogatás áldozata lett, a WB Group drónalkatrész-gyártó céget pedig legalább 3,5 millió eurós kár érte egy hasonló támadásban.

A Balti-tengeren elvágott tenger alatti kábelek javítása tízmillió eurós tételeket ró az üzemeltetőkre, miközben a skandináv repülőtéri lezárások és a megrongált távközlési tornyok helyreállítása folyamatos működési veszteséget okoz az európai cégeknek.