A G7 szerint politikai befolyás alá került a GVH, közben Szijjártó portréja is a hivatalban lógott

A G7 több tucat jelenlegi és volt GVH-alkalmazott, valamint a hivatalra rálátó forrás alapján azt írja, hogy 2010–2026 között, a Fidesz 16 éves kormányzása alatt a Gazdasági Versenyhivatal politikai befolyásolása egyre nőtt. 2018-ban Mészáros Lőrinc a Konzum Befektetési Alapkezelőn keresztül az Opus közvetlen irányítását megszerezte; a GVH helyi médiakoncentráció miatt két rádió eladását írta elő, ezeket Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa vette meg. Egy évvel később a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványnak (KESMA) több mint 500 médiacímet ajándékoztak; a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az ügyletet, a GVH így nem vizsgálta. Ezt a minősítést közel két tucat tranzakciónál alkalmazták, például a Bankholding, az MVM és a 4iG–állam Vodafone-felvásárlása kapcsán.

A Bige-féle Nitrogénműveket 11 milliárd forintra bírságolták; a bíróság a legsúlyosabb jogsértéseket megerősítette, de megismételt eljárásra kötelezte a GVH-t. Homlok Zsolt két cégét 1,2 milliárdra büntették vasúti közbeszerzési kartell miatt, az eljárás a Mészáros-családdal való házassági kapcsolat megszűnése után indult. Berezvai Zombor a Partizánnak a B+N-ről azt mondta: egy repülőtéri felvásárlás elemzését felső utasításra leállították, majd napokkal később jóváhagyták. Tóth András elnökhelyettest 2010-ben nevezték ki; Szijjártó Péterrel egy gimnáziumi osztályba járt, 2010 előtt olyan ügyvédi irodában dolgozott, amely Szijjártó apjának cégét egy mentesülő kartellügyben képviselte, és hónapokkal a lezárás után került a GVH-ba. Irodájában Szijjártó portréja lógott. Rigó Csaba 2020-tól elnök, korábban a Fidesz zalaegerszegi politikusa, kormánymegbízott, majd a Közbeszerzési Hatóság vezetője; Bak Lászlót a források végrehajtónak írták le.