A reggeli kihagyása önmagában nem okoz hízást
A reggeli kihagyása önmagában nem vezet hízáshoz, és nem jelenti azt sem, hogy valaki egészségtelenül táplálkozik. A kutatások szerint nincs mindenkire érvényes időpont az első étkezésre: ha valaki ébredés után nem éhes, nem szükséges pusztán megszokásból azonnal ennie. Sok embernél az étvágy csak egy-két órával később jelentkezik, ami önmagában teljesen természetes. A testsúly alakulásában sokkal nagyobb szerepe van a teljes napi energiabevitelnek, az ételek minőségének és annak, mennyire rendszeres az étkezés.
A BMJ-ben megjelent átfogó kutatási áttekintés, valamint egy 2022-es metaanalízis arra jutott, hogy a reggelizés önmagában nem segíti a fogyást, elhagyása pedig nem okoz súlygyarapodást. A reggeli így inkább egyéni választás, feltéve, hogy a kihagyása nem vezet későbbi rendszertelen nassoláshoz vagy túlzott evéshez. Ha valaki reggelizik, az étkezés összetétele fontosabb az időpontjánál: a kiegyensúlyozott, tápláló ételek tovább fenntarthatják a teltségérzetet és az energiaszintet, mint a cukros vagy gyorsan felszívódó fogások.
Más a helyzet inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén. A kora reggeli órákban, nagyjából hajnali 4 és reggel 8 között a kortizol, a növekedési hormon és az adrenalin hatására a máj glükózt bocsát a véráramba. IR vagy diabétesz mellett ez magasabb vércukorszinthez vezethet, a megfelelő reggeli pedig segíthet stabilizálni az értékeket. Klinikai vizsgálatok szerint a reggeli kihagyása náluk ebéd és vacsora után is magasabb vércukor- és inzulincsúcsokat okozhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔