Évek óta nem látott zavargások törtek ki Franciaországban a költségvetési szigor miatt
Franciaországban évek óta nem látott zavargások robbantak ki a magas megélhetési költségek, a romló közszolgáltatások és a kormány költségvetési megszorításai miatt. A szombati, országos tüntetéseken mintegy 550 ezren vonultak utcára, közülük 110 ezren Párizsban. A többség békésen demonstrált, erőszakos csoportok azonban üzleteket fosztottak ki, épületeket rongáltak meg és rendőrökre támadtak. A belügyminisztérium szerint csaknem 2400 embert vettek őrizetbe, közel ezer rendőr és csendőr megsérült, több száz üzletben pedig jelentős károk keletkeztek.
A zavargások közvetlenül az előtt robbantak ki, hogy Sébastien Lecornu kisebbségi kormánya a 2027-es költségvetésről szavaztatna. A kabinet 54 milliárd eurós megtakarítást szeretne elérni a növekvő hiány mérséklésére, miközben az államadósság a második negyedévben rekordot jelentő 3,6 billió euróra, a GDP 119 százalékára nőtt. A kamatok emelkedése miatt az adósság finanszírozása egyre drágább.
Emmanuel Macron vizsgálatot rendelt el arról, történt-e mulasztás a hírszerzésben vagy a rendőrségi felkészülésben, és diákokat, tanárokat, politikusokat, szakszervezeteket, valamint üzleti vezetőket hívott össze konkrét javaslatok kidolgozására. Televíziós beszédében „megalkuvás nélküli” fellépést ígért, de szükségállapotot és kijárási tilalmat nem hirdetett. Limoges-ban felgyújtották és nagyrészt elpusztították a 143 éves városházát, Marseille-ben pedig tüntetők törtek be a városházára.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔