A Niesr szerint a Bank of England lassú reagálása hosszan magas kamatokat jelenthet
A National Institute of Economic and Social Research (Niesr) szerint a Bank of England lassú, félénk reakciója a növekvő inflációra azt kockáztatja, hogy a kamatok hosszabb ideig maradnak magasan. A monetáris politikai bizottság a múlt héten 3,75 százalékról 4 százalékra emelte a hitelköltséget, és újabb emelést sejtett az iráni háború inflációs nyomása miatt; a Niesr szerint ez a lépés valószínűleg azt jelenti, hogy az infláció legalább 2030-ig a jegybank 2 százalékos célja felett marad, és tartósabbá válhat a brit gazdaságban, hacsak nem lépnek határozottabban.
David Aikman, a Niesr igazgatója agresszívebb fellépést sürgetett: szerinte megvannak a feltételek ahhoz, hogy a munkavállalók inflációhoz kötött béremelést követeljenek. Az infláció az újévre 4 százalék fölé emelkedhet, éppen amikor a 2027-es béralkuk zöme születik, így nő a beágyazódás kockázata. Egy további negyed százalékpontos emelés szerinte nem lesz elég, és minél tovább vár a bizottság, annál többet kell majd tennie. Az infláció jelenleg 3,5 százalék, főként az üzemanyagárak miatt. Az olaj és a gáz ára élesen emelkedett február vége óta, amikor az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen; a Brent hordónként tartósan 100 dollár felett mozgott a háború előtti mintegy 70 dollárral szemben, kedden azonban egy ponton 90 dollár alá esett, ami augusztus 31. óta a legalacsonyabb volt, miután Donald Trump bagatellizálta az Irán elleni katonai fellépés szükségességét „jelenleg”. A befektetők lelkesedése alábbhagyott, miután az amerikai infláció szeptembertől októberig 0,4 százalékponttal nőtt; az S&P 500 kora délután 0,9 százalékkal csökkent.
A Niesr előrejelzései 105 dolláros olajáron alapulnak; bár az árak estek, a szállítási és finomítási nehézségek miatt a fogyasztói árak csak lassan csökkennek. Stephen Millard, az intézet közgazdásza szerint az alacsonyabb olajár attól is függ, hogy Trump kitart-e új politikája mellett. A brit gazdaság idén 1,6 százalékkal, 2028-ban viszont csak 0,9 százalékkal nőhet a magas infláció, a magas kamatok és a szűk költségvetési kiadások miatt. John Healey kancellárt bírálták, amiért a múlt havi költségvetésben halogatta a nehéz döntéseket; az intézet szerint, ha a tízéves minta megismétlődik, jövőre 30 milliárd fontos lyuk maradhat az államháztartásban. Aikman „kettős csapásként” említette a magasabb energiaárakat és a globális hitelköltségek emelkedését: ezek globális fejlemények, a monetáris és fiskális válasz viszont belügy – és szerinte mindkét fronton halogatják a döntéseket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔