Ukrajna újabb milliárdokat kap, az EU adóviták mellett drágul a dízel

Ukrajna újabb milliárdokat kap drónokra és rakétákra, miközben az unió a következő költségvetés finanszírozásáról tárgyal; a Magyar Nemzet borítóján Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij szerepel. Az Európai Bizottság tavaly öt illetéket javasolt, ezek becslések szerint évi több mint 60 milliárd eurót hoznának. A kormányok vitatják a már belföldön is beszedett bevételekhez nyúló tételeket, például a dohányadót, és ellenállnak annak, ami aránytalanul érintené őket. A CORE néven ismert, az Európában működő vállalatokra kivetett adót Németország és mások ellenzik; a szennyező cégek bevételeit az uniós kasszába terelő mechanizmust Lengyelország és más keleti országok utasítják el. Az Európai Parlament kriptovalutákra, online szerencsejátékra és nagy digitális vállalatokra vetne ki további adókat.

A dízel drágulása a közép-európai fuvarozókat sújtja; Franciaországban magasan vannak az üzemanyagárak, több helyen hiány is van. Magyarország után Csehországban a Česmad Bohemia a gázolaj jövedéki adójának újbóli csökkentését kéri, mert az ár a versenyképességet veszélyezteti: a kormány akkor ígért beavatkozást, ha a dízel megközelíti az 50 koronát, ami most bekövetkezett. Németország literenként 17 centtel csökkentené a benzin és a dízel adóterhét, és árkorlátozást tervez; Horvátország és Szlovénia már szabályozza az árakat. A német autóiparban felmerült a 35 órás munkahét felülvizsgálata és gyárbezárás is: Ferdinand Dudenhöffer szerint 65 eurós órabér mellett a heti 40 órára emelés változatlan fizetésnél mintegy 13 százalékkal csökkenthetné a munkaerőköltséget. A repülőtereket ellátó finomítók kerozinkészletei hétéves mélyponton vannak, a negyedik negyedévben hiány fenyeget; a belgrádi Nikola Tesla repülőtér riadót fújt, járatkimaradás, kényszerű technikai tankolás és jegyáremelkedés is kilátásban van.