A mellrákos esetek többségénél nincs ismert, módosítható kockázati tényező
A WHO 2026-os összefoglalója szerint a mellrákos esetek mintegy 80 százalékában a nemen és az életkoron kívül nem azonosítható ismert, módosítható kockázati tényező. A családi előzmények hiánya ezért nem zárja ki a betegséget, amely nemcsak idősebbeket érint: az Európai Unióban az újonnan diagnosztizáltak 11 százaléka 20–44 éves, Magyarországon pedig a 45 év alattiak aránya 10,5 százalék. Egy 2025-ös felmérésben ennek ellenére a válaszadóknak csak 57 százaléka tudta, hogy fiatal korban is kialakulhat emlőrák.
Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a diagnózis után sokan azt kérdezik, mit rontottak el, holott az emlőrák nem vezethető vissza egyszerűen egyéni hibákra. A megelőzés helyett az emlőtudatosság, a rendszeres önvizsgálat és a megfelelő orvosi kontroll jelenthet fontos kapaszkodót. A 39 év alattiaknak mindössze 52 százaléka tartja fontosnak az önvizsgálatot, és ebben a korcsoportban csak 21 százalék végzi rendszeresen; a nőknek körülbelül egyharmada tudja pontosan, hogyan kell elvégezni.
Az önvizsgálat nem helyettesíti a mammográfiát. A szervezett szűrés a 45–65 év közötti, tünetmentes nőket kétévente hívja. Az OECD 2025-ös adatai szerint Magyarországon az 50–69 éves nők 48 százaléka vett részt mammográfián az előző két évben, szemben az 55 százalékos OECD-átlaggal, bár a magánellátásban végzett vizsgálatok ebben nem szerepelnek. A NEAK-adatokon alapuló vizsgálat szerint a szűréssel felfedezett esetek 3,7 százaléka volt áttétes, a nem szűrtek körében viszont 14,4 százalék. 2024-ben 8313 regisztrált érintett volt Magyarországon, ezért a rendszeres szűrés és az utánkövetés továbbra is kiemelt jelentőségű.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔