Áprilistól változhat a magyar autópályák üzemeltetése, külföldi cégek is bekerülhetnek
Áprilistól átalakulhat a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetése: a téli üzem végével, 2027. április 1-jén a pályák körülbelül kétharmada a százszázalékos állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez kerülhet vissza a magyar MKIF-től, miközben más szakaszokon külföldi hátterű üzemeltető léphet be. A kormányzati offenzíva június elején indult, amikor Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette a 35 éves szerződés felülvizsgálatát. Egy hónappal később arról beszélt, hogy az előző kormány négy év alatt 1024 milliárd forintot fizetett ki az MKIF-nek megfelelő műszaki tartalom nélkül, vagyis az állam szerinte előfinanszírozta a koncesszort; a konstrukciót közpénz-kicsatornázási eszköznek minősítette, hivatkozva az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárására. Brüsszel vitatja, hogy a gazdasági kockázat ténylegesen átkerült-e a koncesszorra, kifogásolja a 35 éves időtartamot, a hálózat egyben történő kiadását és a későbbi módosításokat. Október elejére a bizottság lezárta az eljárás első szakaszát; Vitézy szerint ez politikai váltástól függetlenül is az összeomlás szélére sodorta volna a modellt.
Az MKIF visszautasította a vádakat: közlése szerint 2025 végéig nettó 673 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyet a hálózat fenntartására és a legnagyobb hazai gyorsforgalmiút-felújításra fordítottak. 2025-ig mintegy 700 kilométeren, 13 millió négyzetméteren cseréltek burkolatot, felújítottak 315 hidat és 68 pihenőt; az Országos Közúti Adatbank szerint az öt évnél fiatalabb burkolatú pályák aránya a 2022-es 24,6 százalékról 2025-re 66 százalékra nőtt. Németh Tamás vezérigazgató szerint a tulajdonosok további 100 milliárd forintot tettek hozzá, az M1-esen 2025 szeptemberében indult, 72 alul- és felüljárót érintő teljes pályás átépítés pedig önerőből és banki hitelekből fut, a 35 éves modell csak a futamidő végére térülne meg.
A szeptemberi átvilágítás után Vitézy Dávid és Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án kezdeményezte a 35 év alatt több mint 23 ezermilliárd forintos kifizetéssel járó szerződés megszüntetését, arra hivatkozva, hogy a 2023-as módosítások csaknem ötven százalékkal növelték az ellentételezést. Kármán András pénzügyminiszter Magyar Péterrel október 20-án ismertette, a kormány október 30-án késő este nyújtotta be a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra vinné le, 1465 milliárd forintnyi kiadáscsökkentéssel. A legnagyobb egyedi tétel a koncessziók – az útkoncesszió, valamint az M5 és az M6 rendelkezésre állási díjai –, amelyeken egy év alatt 246,1 milliárdos megtakarítást irányoztak elő; Kármán október 25-én a megtakarítások gerincének nevezte a koncessziók megszüntetését és esetenkénti újratendereztetését. A kormány elsősorban közös megegyezésre törekszik, eredménytelen tárgyalás esetén egyoldalúan lépne. Közben az M6 Érd–Dunaújváros és az M8 Dunaújváros–Kisapostag szakaszán külföldi hátterű üzemeltető mellett döntött, és megakadályozta, hogy a lejáró 22 éves megállapodás után az MKIF a 2022-es opcióval átvegye a pályákat. Vitézy szerint az előző vezetés az M6 Duna Koncessziós Zrt. évi bruttó 3,8 milliárdos és a Magyar Közút 4,5 milliárdos ajánlata helyett az MKIF évi 12,5 milliárdos, rosszabb útminőségi mutatókat tartalmazó ajánlatát részesítette előnyben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔