A székletátültetés segíthet, ha az antibiotikum nem használ

Magyar kutatók szerint a széklettranszplantáció segíthet a súlyos vastagbélgyulladást okozó fertőzések ellen, ha az antibiotikumok nem hatnak: aktiválhatja a bélben élő baktériumölő vírusokat, a bakteriofágokat, amelyek hozzájárulhatnak a Clostridioides difficile leküzdéséhez. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont közleménye szerint a friss tanulmányban három, akut leukémiával kezelt, súlyos, antibiotikumokra nem reagáló C. difficile-fertőzésben szenvedő betegen próbálták ki a módszert.

A páciensek székletfiltrátum-transzplantációt (FFT) kaptak. Ez a hagyományos székletmikrobiota-transzplantációhoz (FMT) képest kiszűri az élő baktériumokat és gombákat, miközben számos nem sejtes mikrobiális komponens – köztük a vírusok – megmaradhat. Mindhárom betegnél klinikai javulást figyeltek meg. A vizsgálatok azonban nem támasztották alá, hogy ezt elsősorban a donortól átvitt fágok magyaráznák. Inkább arra utaló jeleket találtak, hogy a recipiens saját baktériumaiban már jelen lévő profágok aktiválódhatnak a kezelés után. A profágok a bakteriofágok baktériumgenomba beépült, nyugvó formái, amelyek stresszhatásra aktiválódhatnak, és gazdasejtjük pusztulását okozhatják.

A megfigyelés szerint a mikrobiom-alapú kezeléseknél nemcsak az számít, mit visznek be a szervezetbe, hanem az is, milyen folyamatokat indítanak el a már jelen lévő közösségben. A bakteriofágokat általában külső terápiás ágensként képzelik el; ezek az eredmények arra utalnak, hogy a beteg saját mikrobiomjában lévő profágok aktivációja is releváns lehet. A három beteg bevonásával készült vizsgálat még nem bizonyít oksági kapcsolatot a profágaktiváció és a klinikai gyógyulás között; ehhez nagyobb betegcsoportokra és célzott kísérletekre van szükség. A kutatásban a Dél-pesti Centrumkórház, a Semmelweis Egyetem, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói vettek részt.