Emiatt koncolták fel a Hunyadiak nagy ellenfelét, Cillei Ulrikot
Cillei Ulrik a 15. századi magyar történelem egyik legismertebb antagonistája, akit a hazai emlékezet – részben kortárs ellenfelei és Mátyás király tudatos hírnévépítése nyomán – gyakran sematikus cselszövőként ábrázol. Ezt a képet erősíti a 2025-ös Hunyadi-sorozat is, amelyben Fekete Ernő alakítja a grófot, miközben Szlovéniában valóságos kultusz övezi Cilleit, és az ottani narratívában inkább a Hunyadiak, kiemelten Hunyadi László számítanak ármánykodónak.
A Celjében birtokközponttal rendelkező birodalmi gróf apai ágon német, anyai ágon horvát felmenőkkel bírt, és hatalmas birtokai – Cilli, Ortenburg és a tíz várral bíró Zagorje – mellett az önerejéből felemelkedő Hunyadi János vagyona eltörpült. Cillei 1434-ben vette feleségül Brankovics György szerb despota lányát, Katalint, amivel ortodox papok érkeztek az udvarába, kiváltva a katolikus egyház ellenszenvét, Katalin testvére, Mara révén pedig II. Murád szultánnal is rokonságba került.
Habsburg Albert halála után Cillei V. Lászlót, Hunyadi pedig Jagelló Ulászlót támogatta a trónharcban, ám történészek szerint kapcsolatuk később is pragmatikus maradt. Bár Hunyadi 1444-ben megszerezte Brankovics magyarországi birtokait, majd 1446-ban végigportyázta a Szlavóniát megszerző Cillei határvidékét, hamar megegyeztek. Ulrik lánya, Erzsébet végül Hunyadi László felesége lett, ám 1455-ös hirtelen halála meghiúsította a tartós szövetséget.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔