A Bundibugyo-törzsű ebola járvány meghaladta az tízezer esetet, az áldozatok száma ötezer körül van
Jean Kaseya, az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Africa CDC) vezérigazgatója szerint a Közép- és Kelet-Afrikát sújtó ebolajárvány globális méretűvé válhat, elérve Európát és az Egyesült Királyságot is. A Kongói Demokratikus Köztársaságban az ebola azonosítása óta ez a 17. kitörés; a ritkább, de rendkívül veszélyes Bundibugyo-törzs okozza, amely ellen nincs jóváhagyott oltás és célzott gyógymód, bár klinikai vakcinatesztek már folynak. A regisztrált esetek száma átlépte a tízezret, a halálozásoké mintegy ötezer; a megbetegedések túlnyomó többsége a KDK-ra jut, a vírus azonban már Ugandában, Kenyában, Nigériában és egy európai esetben is megjelent, így egyszerre három afrikai régiót érint.
A törzset 2007–2008-ban azonosították az ugandai Bundibugyo körzetben. Tünetei a láz, erős hányás, hasmenés, fejfájás, ízületi fájdalmak, esetenként vérzés; állatról – például gyümölcsevő denevérekről – terjedhet emberre, emberről emberre testnedvekkel, szennyezett felületekkel vagy nem higiénikus temetésekkel. A járvány 2026 tavaszán Ituri tartományban tört ki, ahol a fegyveres konfliktusok miatt Kaseya „béke-folyosót” szorgalmaz a harcoló felek között. Az ellátást a pénzhiány, a védőfelszerelések hiánya, a kifizetetlen bérek, a nemzetközi személyzettel szembeni bizalmatlanság és a téves információk is akadályozzák; a nemzetközi segélyek szinte teljesen elfogytak. A megfékezéshez szükséges 3 milliárd dolláros alapból több mint 2 milliárd hiányzik; az afrikai államok 120 millió dollárt ajánlottak fel, a döntő hányadot az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak kellene biztosítania. Kaseya párhuzamot vont a 2020-as Covid–19 kezdetével: a légi közlekedés miatt a földrajzi távolság nem véd. A 2014–2016-os nyugat-afrikai járványt a Zaire-törzs okozta, több mint 28 ezer fertőzöttel és 11 ezer áldozattal Guineában, Libériában és Sierra Leonéban.