Az energiaköltség alakítja át az ipari ingatlanpiacot
Az ipari ingatlanok kiválasztásánál a nagyvállalati bérlők számára egyre fontosabbá válik az energiaellátás költsége és kiszámíthatósága. Az INPARK szerint a cégek már nemcsak a lokációt és az épület műszaki adottságait vizsgálják, hanem az ESG-szempontokat is, vagyis azt, mennyire fenntartható és felelős a működés. A fenntarthatósági feltételek hiánya akár önmagában kizárhat egy telephelyet, miközben az energiapiaci bizonytalanság miatt az elérhető villamosenergia-kapacitás is döntő tényező lett.
Felértékelődnek a helyben termelő és tároló rendszerek, valamint az energiahatékony épületek. A BREEAM- vagy LEED-minősítés a vezető fejlesztők új projektjeiben már piaci alapelvárás, a tervezésnél pedig hőszivattyúkkal, korszerű épületgépészettel és esővíz-hasznosítással is számolnak. Az INPARK adatai szerint a közép-kelet-európai ipari és logisztikai ingatlanállomány 2026 elejére 70 millió négyzetméteresre nőtt, ebből Magyarországon mintegy 6 millió négyzetméter található.
Az uniós szabályozás is gyorsítja az átalakulást: az EPBD alapján a legrosszabb energetikai teljesítményű nem lakóépületek 16 százalékát 2030-ig, 26 százalékát 2033-ig korszerűsíteni kell, és ahol lehetséges, napelemeket is telepíteni kell. Az INPARK Pátyon és Gyulán egy-egy 700 kilowattos, körülbelül 1400 kilowattóra kapacitású tárolót üzemeltet, portfóliójában pedig mintegy 1 megawatt napelemes kapacitás működik. A cél, hogy a nappali többlettermelést később is fel lehessen használni, és több szereplő helyi energiaközösségben ossza meg az áramot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔