Bizonytalan a 2028-as uniós agrártámogatási rendszer átalakítása és a magyar gazdaságok sorsa

Az Európai Unióban komoly nézeteltérések övezik a Közös Agrárpolitika (KAP) 2028 és 2034 közötti ciklusára vonatkozó reformokat, különösen a közvetlen, területarányos támogatások tervezett korlátozását. Jelenleg nincs felső plafon, az Európai Bizottság azonban évi 100 ezer eurós (nagyjából 36–37 millió forintos) maximális összeget és sávos elvonást javasolt. Ez a magyar agrárium jelentős részét hátrányosan érintené, mivel hazánkban már 700 hektár felett elérhető az évi 40 millió forintos alaptámogatás, így mintegy 1500 nagygazdaság esne a korlátozás alá. A bizottsági elképzelés szerint a degresszióval elvont források egy közös alapba kerülnének a kis- és középbirtokok, valamint a fiatal gazdák támogatására, bár a kifizetett munkabérek és járulékok levonhatók lennének az elvonási alapból.

A javaslat azonban jelentős ellenállásba ütközött az Európai Parlamentben. Norbert Lins, az ügy parlamenti jelentéstevője jóval magasabb, 500 ezer eurós (körülbelül 180–185 millió forintos) plafont javasolt, amelyet uniós szinten és közvetlenül természetes személyekre vetítve alkalmazna. A korlátozás hátterében a visszaélések visszaszorítása áll: az Egyesült Arab Emírségek királyi al-Nahján családja például leányvállalatain keresztül hat év alatt 71 millió euró uniós agrártámogatást vett fel Romániában, Spanyolországban és Olaszországban. Lins javaslata kizárná az offshore hátterű cégeket is a kifizetésekből, elfogadása esetén pedig Magyarországon az 1500 helyett csupán a 150–200 legnagyobb agrárvállalkozást érintené a támogatási plafon.