Trump az ENSZ-ben Iránról dönt, Burnham első beszédében „Britannia visszatért”

Donald Trump az ENSZ 81. Közgyűlésén (2026. szeptember 22–28.) úgy fogalmazott: döntenie kell, alkut köt-e Iránnal, vagy „megsemmisíti az iszlám köztársaságot”. Andy Burnham brit miniszterelnök első ENSZ-beszédében, tíz évvel a Brexit után kijelentette: „Britannia visszatért”. NATO-tagként növeli a védelmi kiadásokat, és erősíti az európai képességeket. Burnham szerint orosz ügynökségek botokkal, hamis weboldalakkal és hamisított újságcikkekkel terjesztenek hazugságot; 28 brit szervezet – köztük egyetemek és a BBC – brandingjét hamisították. Van bizonyíték a 2019-es brit választásba való orosz beavatkozási kísérletre; a Kreml évente mintegy 1,3 milliárd fontot (1,7 milliárd dollár, 1,5 milliárd euró) költ dezinformációra. Bejelentette a Nemzeti Információvédelmi Központot, és globális MI-szabályokat szorgalmazott.

Sanae Takaichi japán konzervatív miniszterelnök nukleáris fegyvermentes világot sürgetett Hirosima és Nagaszaki 1945-ös, százezreket érintő bombázásaira hivatkozva; erősebb atomsorompót, Észak-Korea fenyegetését, AI-csúcsot és a BT bővítését említette. Kim Szon Gyong észak-koreai külügyminiszter-helyettes New Yorkba indult. Trump 2018–2019-ben Szingapúrban, Hanoiban és a demilitarizált övezetben tárgyalt Kim Dzsongunnal; a beszélgetések 2019 októberében Svédországban szakadtak meg. Volodimir Zelenszkij „pozitívnak és produktívnak” nevezte a Trump-találkozót: mindkét fél tél előtt akarja lezárni az orosz háborút.