Afrika több klímafinanszírozást kér, Európa a már megígért forrásokra hivatkozik
Az afrikai országok a törökországi ENSZ-klímacsúcson az alkalmazkodásra fordítható nemzetközi támogatás jelentős növelését sürgetik, miközben az Európai Unió szerint előbb a már korábban megígért pénzeket kellene ténylegesen eljuttatni a rászoruló országokhoz. A vita hátterét jól érzékelteti Uganda és Malawi helyzete: Karamoja térségében hét hónapja nem esett, a főként esővízre támaszkodó mezőgazdaság termésének több mint 90 százaléka megsemmisült. Elijah Lobur családja emiatt már csak napi egy étkezést engedhet meg magának, miközben a máshonnan érkező élelmiszer egyre drágább.
Malawiban Mathews Nkhambala a 2024. áprilisi áradásokban elveszítette otthonát, 15 zsák ciroktermését és földjének egy részét. Gyermekei a történtek után hónapokig nem jártak iskolába. A korábbi újjáépítés ellenére most ismét a szárazság miatt aggódik, mert attól tart, hogy nem lesz újabb termése. A kormányzati értékelés szerint Malawi 1980 óta több mint 50, viharokhoz, árvizekhez, földcsuszamlásokhoz és aszályokhoz kapcsolódó katasztrófát szenvedett el.
Az afrikai tárgyalócsoport 2035-ig megháromszorozná az alkalmazkodási finanszírozást a fejlett országok által 2025-re vállalt, évi 40 milliárd dolláros alaphoz képest. A javaslat nem került be a hivatalos tárgyalások közé. Az EU szerint azonban a legfontosabb a meglévő vállalások teljesítése és a pénzekhez való hozzáférés egyszerűsítése. Az uniós delegáció szerint a 100 milliárd dolláros korábbi klímafinanszírozási vállalásból az EU 30 milliárdot biztosított, de a többi tehetős országnak is nagyobb részt kell vállalnia.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔