Nógrádi Noá a bántalmazás jeleiről és az áldozatvédelem hiányairól
Nógrádi Noá nőjogi szakértő szerint az Isztambuli Egyezményről érdemes visszaterelni a közbeszédet annak valódi tartalmára: a nők elleni és a családon belüli, illetve párkapcsolati erőszak megelőzésére és felszámolására. Az egyezmény nemcsak a bántalmazás büntetőjogi következményeivel foglalkozik, hanem az áldozatok védelmét, az érintett intézmények együttműködését és az elkövetők felelősségre vonását is előírja. A megelőzést hosszú távon, például az oktatáson keresztül is fontosnak tartja.
A dokumentum a családon belüli erőszak mellett a szexuális erőszakra, a női nemiszerv-csonkításra, valamint a kényszer- és gyermekházasságra is kitér. Nógrádi szerint az erőszak újratermelődésében szerepet játszanak a nemek közötti egyenlőtlenséget fenntartó, hierarchikus társadalmi szerepek. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, ratifikációjára azonban azóta sem került sor, vagyis annak előírásait nem vezették át a magyar jogrendbe.
A szakértő úgy látja, hogy Magyarországon egyik fő pillér sem működik megfelelően. Szerinte a szakpolitikai döntéseknél nem vizsgálják következetesen, hogy azok javítják vagy rontják-e a nők és férfiak egyenlőségét, és több intézkedés inkább növelte a kiszolgáltatottságot. A családok egyben tartására és a gyermekvállalás ösztönzésére építő politika sok nőt hitelekhez kötött bántalmazó kapcsolatban tarthatott. Az oktatásból közben kiszorultak az egyenlőséget és az erőszak megelőzését szolgáló felvilágosítások. Az egyezmény a migráció kapcsán azt is rögzíti, hogy a külföldi állampolgárságú nőket ugyanúgy megilleti a védelem, és saját nyelvükön is segítséget kell kapniuk a jogérvényesítéshez.