Egyetlen kullancscsípés is kiválthat súlyos allergiás betegséget
Az allergiás betegségek kialakulásában a genetikai hajlam mellett fertőzések, hormonális változások és a környezet hatásai is szerepet játszhatnak. Az immunrendszer ilyenkor olyan anyag ellen indít védekező reakciót, amely a legtöbb ember számára ártalmatlan. A következmény lehet orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, bőrtünet vagy emésztőrendszeri panasz, súlyos esetben pedig anafilaxia is kialakulhat.
A cikk szerint egy 2026-os vizsgálat összefüggést talált a Covid–19-fertőzés és az allergiás nátha, illetve az asztma későbbi, magasabb kockázata között. A kutatók úgy vélik, hogy a fertőzés során fellépő erős gyulladás megváltoztathatja az immunrendszer működését. Hasonló kapcsolatot korábban RSV- és rhinovírus-fertőzéseknél is vizsgáltak, főként gyermekek esetében. Az antibiotikumok használata szintén kapcsolatba hozható későbbi allergiákkal, részben azért, mert módosíthatja az immunrendszer működésében fontos bélmikrobiomot, ez azonban nem jelenti azt, hogy az antibiotikumok szükségszerűen allergiát okoznak.
Különleges példa az alfa-gal-szindróma: egyes kullancsok csípése után az érintett érzékennyé válhat az emlősökben megtalálható alfa-gal cukormolekulára. Később marha-, sertés- vagy bárányhús fogyasztása csalánkiütést, duzzanatot, emésztési panaszokat, akár súlyos reakciót is kiválthat. Az Egyesült Államokban 2017 és 2022 között több mint 90 ezer embernél mutattak ki alfa-galhoz kapcsolódó ellenanyagot, de ez nem ugyanennyi igazolt beteget jelent. Az újonnan kialakult allergiák többsége tartós lehet; egyes esetekben immunterápia vagy az IgE ellenanyagokat célzó omalizumab, vagyis a Xolair alkalmazható, de minden esetre ható, biztos gyógymód egyelőre nincs.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔