Az EU új arktikus stratégiát mutat be Oroszország, Kína és az USA nyomában
Kedden az Európai Unió új arktikus stratégiát mutatott be: a blokk prioritásait a biztonsági fenyegetések, az éghajlatváltozás és a bányászat mellett vázolja, miközben Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal verseng a befolyásért. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Arktisz azon helyek egyike, ahol a geopolitika „tektonikus lemezei” ütköznek, és ha a szuverenitás, a területi integritás és a biztonságot alátámasztó szabályok már nem magától értetődőek, stratégiai tartást kell váltani. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, Oroszország újranyitotta a szovjet kori bázisokat, új fegyvereket tesztel, a drónbehatolások, a GPS-zavarás és a tenger alatti kábelek szabotázsa gyengíti a biztonságot; az orosz árnyékflotta, amely a nyugati szankciók megkerülésére szolgál, az Arktiszon is aktív. Finnország és Svédország északi részei, valamint Grönland az arktikus övezetbe esnek; Izland és Norvégia a közös piacban is benne van. Donald Trump amerikai elnök Grönlandot az amerikai biztonsági érdekekre hivatkozva fenyegette, később Dániával katonai hozzáférési megállapodást írt alá a területre. Kína befektet, és hajózási ambíciói vannak. Biztonsági oldalon az EU tengeri biztonsági központot tervez a régióban, a tengerfenéktől az űrig tartó információcserére, bővíteni akarja a jégtörőkapacitást és kiterjesztené a műholdas megfigyelést. Jozef Sikela, a nemzetközi partnerségekért felelős uniós biztos a DW-nek azt mondta, az unió nem akar NATO-versenyt: 23 uniós ország a NATO tagja, a védelem és az elrettentés központja a NATO marad, de a szervezetnek nincs saját költségvetése, a tagállamoknak van – a lényeg a fókusz, az erőforrások és a koordináció. Az Arktisz nagyjából négyszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál; a jég olvadása Európa számára hőhullámokkal, aszállyal és áradásokkal járhat. Sikela szerint az együttműködés nehéz, a permafrosztról a legnagyobb arktikus területekről nincs információ; Oroszországot példátlan lépésekkel vádolta, és a katasztrofális fúrást, új bányák nyitását a gyors melegedéshez kötötte. A térség nikkelben és ritkaföldfémekben gazdag. A stratégia erősítené a klímakutatást és megfigyelést, mesterséges intelligenciás zászlóshajó-projektekkel az extrém időjárás és a part menti áradások előrejelzésére. Új fúrásokat az EU nem akar: Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint kőolaj, szén és gáz maradjon a földben. Gazdaságilag a blokk Grönlandot közvetlenül Európával összekötő, ellenálló tenger alatti kábeleket sürget, később Kanada és Japán felé is; a bennszülött közösségekkel a párbeszédet erősítené.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔