Ritka római kori halotti máglyát tártak fel Franciaországban
A franciaországi Bure határában feltárt római kori lelőhely azért különleges, mert a régészek nem csupán egy hamvasztás nyomaira, hanem magának a halotti máglyának a maradványaira bukkantak. A Kr. u. 1. századra datált, trapéz alakú gödröt agyagos mészkőrétegbe vájták; három méter hosszú, 2,2 méter széles és mintegy fél méter mély volt. A környék erős eróziója miatt csak a legmélyebben fekvő struktúrák maradtak fenn.
Az ásatáson öt, temetkezéshez köthető objektumot azonosítottak: a máglya mellett két cölöphelyre emlékeztető gödröt és két sekélyebb, szintén elszenesedett maradványokat őrző mélyedést. A máglya alján faszenet, fahasábokat és elszenesedett deszkadarabokat találtak, a kormos rétegből pedig edénytöredékek, megolvadt bronztárgyak, vas- és bronzszegek, valamint hőhatásnak kitett kövek kerültek elő. Állati maradványok, magvak és gyümölcshéjak arra utalnak, hogy áldozati felajánlásokat is elhelyezhettek a rítus során.
A leletből mindössze csekély mennyiségű emberi csontszilánk került elő, ami összhangban lehet azzal a gyakorlattal, hogy a hamvasztás után a maradványokat gondosan összegyűjtötték, majd urnában, egy távolabbi nekropoliszban temették el. A Bure közelében nem találtak más sírokat, ezért a helyszín elszigetelt, vidéki hamvasztóhely lehetett. A kerámiák és fémek további vizsgálata segíthet rekonstruálni a szertartás menetét és a sírmellékletek szerepét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔