A vonzerő és az erkölcsi múlt módosítja az empátiát más fájdalmánál

Új kutatás szerint mások fájdalmának látásakor az empátia attól is függ, mennyire vonzó a szenvedő, és milyen erkölcsi múltat tulajdonítunk neki. A vizsgálatot az International Journal of Psychophysiology közölte; vezető szerzője Jiangyao Liu, a South China Normal University kutatója. A tudatos szánalomban a morális ítélet a meghatározó, a fizikai vonzerő az agyi aktivitás különböző szakaszaiban gyakorol finomabb hatást.

A kutatók két tucat egyetemistával dolgoztak. Digitálisan kevert arcokat készítettek diákok és hírességek fotóiból, vonzó és kevésbé vonzó változatokkal. Az arcokhoz kitalált hátteret rendeltek: véradó önkéntes, gyalogosokra támadó bűnöző, illetve azonosítatlan, semleges csoport. Ezután az arcokat fájdalmas jelenetekkel – például ajtóba szorult ujjjal – és fájdalommentes képekkel mutatták, miközben fejbőrszenzorokkal eseményfüggő agyi potenciálokat rögzítettek.

A bűnözőként címkézettek iránt jóval kisebb empátiát adtak, mint az önkéntesek és az azonosítatlanok iránt. A vonzerő enyhítette a negatív ítéletet: vonzó bűnözők iránt magasabb volt az empátia, mint kevésbé vonzó bűnözők iránt. A kép után 120–150 ezredmásodperccel csúcsosodó, korai figyelmi válasz nagyobb volt az azonosítatlan arcokra; a kutatók szerint a hiányos erkölcsi információ extra figyelmet igényel. A 220–270 ezredmásodperc körüli hullám a korai, automatikus empátiához kapcsolódik.