Szakértő: az utolsó amerikai katonai egység is elhagyta Irakot, de az amerikai befolyás nem tűnt el
Elhagyta Irakot az utolsó amerikai katonai egység, de az Egyesült Államok befolyása nem tűnt el: László Dávid szakértő szerint Washington a pénzügyi csapok ellenőrzésével tartja kordában Bagdadot. Irak bevételei kilencven százalékban olajexportból származnak, ám a 2003-as amerikai invázió óta az olajbevételek nem közvetlenül Bagdadhoz, hanem először a New York-i Szövetségi Tartalékbankhoz futnak be. Ez stabilitást ad az iraki gazdaságnak, de az amerikaiak számára bármikor ellenőrizhetővé, sőt korlátozhatóvá teszi a pénzhez való hozzáférést. A kivonulás után Törökország és Szaúd-Arábia is igyekszik kihasználni az új helyzetet.
Európában sokan attól tartanak, hogy a távozást a radikális csoportok gyengeségként értékelik, és az ISIS újabb offenzívája menekülthullámot indíthat. A szakértő szerint azonban az Iszlám Állam klasszikus, kalifátusépítő újjászületésének minimális az esélye: a nyilvános hírszerzési jelentések szerint a terrorszervezetnek nincs meg a nagyívbű offenzívához szükséges kapacitása, és az elmúlt években elenyészővé váltak a terrortámadások Irakban. A háború jellege változott: az alvósejtek felkutatása és felszámolása az iraki biztonsági erőkre hárul, amelyeket éppen a nemzetközi koalíció képezett ki, és az amerikaiak a háttérből tovább támogatják Bagdadot. A fenyegetés azonban nem szűnt meg: az Iszlám Állam ideológiája a virtuális térben radikalizál magányos elkövetőket, miközben a bagdadi kormány képtelen lefegyverezni a fegyveres milíciákat, amit Irán és szövetségesei rendszeresen kihasználnak.
Magyarország számára Irak stabilitása kulcsfontosságú, hiszen a közel-keleti kázon közvetlenül hat az európai biztonságra és a migrációs nyomásra. Magyarország 2015 óta katonai erővel is harcolt a terrorizmus ellen a térségben, ám az amerikai logisztikai háttér megszűnésével a Magyar Honvédség iraki missziója is a tervezettnél hamarabb véget ért. A szakértő szerint katonai jelenlét híján a magyar befolyás drasztikusan csökken, így a hangsúly a Hungary Helps programon keresztüli humanitárius diplomáciára kerül át. Így is történt: Tell-Aszkúf keresztény településen magyar állami támogatással építették újjá a házakat, az iskolát és a templomot az Iszlám Állam pusztítása után, a helyiek hálából „Magyarország leányaként" becézik a falut. A program jövője azonban bizonytalanná vált az új kormányzati struktúrában: átvizsgálják a költéseit és új vezetőt választanak. Bár az Ökumenikus Segélyszervezet továbbra is aktív marad Irakban, az állami szerepvállalás és a katonai jelenlét feladásával Magyarország pozíciói gyengülni fognak a közel-keleti asztalnál.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔