Először azonosíthattak közvetlen rádiósugárzást egy exobolygóról
A Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói olyan rádióhullámokat azonosítottak, amelyek közvetlenül egy exobolygóról, a Beta Pictoris b nevű gázóriásról származhatnak. A bolygó 63 fényévre található a Földtől, tömege nagyjából tizenkétszerese a Jupiterének, és egy rendkívül fiatal, mintegy 23 millió éves csillag körül kering két másik bolygóval együtt. A kutatók rendszeres időközönként ismétlődő rádiókitöréseket észleltek, és a forrást sikerült elkülöníteniük a központi csillag sugárzásától.
A jelenség a Föld sarki fényéhez és a Jupiter pólusainál megfigyelhető folyamatokhoz hasonlítható. A bolygó mágneses mezejében csapdába eső nagy energiájú töltött részecskék a pólusok felé spiráloznak, miközben intenzív rádióhullámokat bocsátanak ki. A mért frekvenciák azonban a vártnál jóval magasabbak, ami a számítások szerint legalább a Jupiterénél kétszázszor erősebb mágneses teret feltételez. Ez jelentősen módosíthatja az exobolygók mágneses teréről és belső működéséről alkotott eddigi elképzeléseket.
A megfigyeléseket a Dél-Afrikában működő, 64 rádióteleszkópból álló MeerKAT antennarendszerrel végezték. Korábban már több alkalommal érkeztek gyanús rádiójelek exobolygók irányából, de nem lehetett kizárni a csillagok saját sugárzását. A mostani eredmény ezért számít áttörésnek. A tanulmány egyelőre szakmai bírálat alatt áll, így független kutatók óvatosságra intenek, de megerősítés esetén a rádiócsillagászat új módszert kínálhat az exobolygók mágneses terének és belső szerkezetének vizsgálatához.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔