A magyar távhőrendszer 80 százalékát elláthatná geotermikus energia
Magyarország geotermikus adottságai jóval nagyobb lehetőséget kínálnak annál, mint amennyit jelenleg kihasználunk – mondta Molnár Gábor, az Arctic Green Terv ügyvezető igazgatója a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján. A geotermikus energia megújuló, időjárástól független, viszonylag kis helyigényű, és közvetlenül hő formájában áll rendelkezésre. Használata javíthatná az ellátásbiztonságot, mérsékelhetné az importfüggőséget, és jelentős mennyiségű földgázt válthatna ki.
A végső energiafelhasználás mintegy 50–60 százaléka fűtéshez és hűtéshez kapcsolódik, miközben Magyarországon a hőtermelés közel 70 százalékában földgázt használnak. A geotermikus energia részesedése ezzel szemben csak körülbelül 6 százalék. Molnár szerint a települési hőellátásban évente 250–500 millió köbméter, az ipari hőellátásban pedig további 100–300 millió köbméter földgáz váltható ki.
A legnagyobb hazai lehetőséget a távhőrendszerekben látja: megfelelő fejlesztésekkel a Magyarországon működő rendszerek mintegy 80 százaléka geotermikus energiával is ellátható lenne. A Kárpát-medence kedvező adottságait a vékonyabb földkéreg is segíti; Magyarországon kilométerenként jellemzően 45–70 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet, szemben a 25–30 fokos világátlaggal. A technológia épületek fűtésére, ipari hőellátásra és sekély rendszerekkel hűtésre is használható, ilyen megoldást alkalmaz például a debreceni Krones gyár.
A terjedést a mélyebb projektek magas kezdeti tőkeigénye és a fúrásig bizonytalan energiakihozatal akadályozza. A hő nagy távolságra nehezen szállítható, ezért a fogyasztónak többnyire a feltárás közelében kell lennie. A beruházásokhoz Molnár szabályozási könnyítéseket, célzott ösztönzőket és hosszú távú kiszámíthatóságot tart szükségesnek. Áramtermelésben a geotermikus energia nem válthatja ki a nagy erőművi kapacitásokat, de helyi és moduláris megoldásokban szerepet kaphat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔