Az optogenetika úttörői és a nagy energiájú neutrínók kutatója kapták a 2026-os Nobel-díjakat
A 2026-os Nobel-díjak két, egymástól távolinak tűnő, mégis alapvető tudományos terület áttöréseit ismerték el. Az orvosi-élettani díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta az optogenetika megalapozásáért. Hegemann és Nagel egysejtű zöldalgákban fedezte fel a csatornarodopszin nevű fényérzékeny fehérjét, amely fény hatására ionokat enged át a sejthártyán. Deisseroth erre építve idegsejtekbe juttatta a fehérje génjét, majd kék fénnyel váltott ki idegi jeleket. A 2005-ben közölt eredmény nyomán létrejött módszerrel ma már meghatározott idegsejtek működése szabályozható.
Az optogenetika lehetővé teszi annak pontosabb vizsgálatát, hogy milyen idegi hálózatok állnak az emlékek, érzelmek és viselkedésformák hátterében. A technika a neurológiai és pszichiátriai betegségek kutatásában is fontos eszköz, a klinikai vizsgálatokban pedig többek között a látás helyreállításának lehetőségét kutatják. A három díjazott 12 millió svéd koronán, mintegy 392 millió forinton osztozik.
A fizikai Nobel-díjat Francis Halzen kapta az asztrofizikai eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában játszott szerepéért. Az Antarktisz jege alatt működő berendezés mintegy egy köbkilométernyi jégbe telepített fényérzékelőkkel észleli a neutrínók által kiváltott jeleket. Mivel ezek a részecskék alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, távoli kozmikus folyamatokról is információt hordozhatnak. A 82 éves Halzen szintén 12 millió svéd koronát kap.