Visszavezeti a kormány a reklámadót, tiltakozik a szakma
A kormány benyújtott adótörvény-javaslata ismét tényleges terhet róna a reklámpiac szereplőire. A reklámadó 2019 óta gyakorlatilag nulla százalékos kulccsal működött, az új szabályozás azonban a reklámbevétel nagysága alapján négy sávot határozna meg. Az évi 500 millió forintot meg nem haladó reklámbevétel után nem kellene adót fizetni. Az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrészre 2,5 százalékos, a 10 és 40 milliárd forint közötti részre 4,5 százalékos, a 40 milliárd forint fölötti bevételrészre pedig 7,5 százalékos kulcs vonatkozna.
A Magyar Reklámszövetség szerint kérdéses, hogy az új közteher miként érintené a globális technológiai vállalatokat. A magyarországi reklámköltések közel 40 százaléka ezekhez a cégekhez kerül, amelyek szolgáltatásaikat jellemzően más uniós tagállamból, nem magyar adóalanyként értékesítik. Az MRSZ attól tart, hogy a hazai médiapiac versenyképessége tovább romlik, ha az új adó elsősorban magyar vállalkozásokat terhel. Kifogásolják azt is, hogy a reklámadó az árbevételhez, nem pedig a nyereséghez kötődik, ezért akár veszteséges cégeknek is fizetési kötelezettségük keletkezhet. A szakmai szervezet szerint a piaci szereplők már most is többek között társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát és foglalkoztatási közterheket fizetnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔